Gondolatok a netgenerációról

Gondolatok a netgenerációról

Az elmúlt héten a netgenerációhoz kapcsolódóan gyűjtöttem adatokat, információkat. Beleolvastam újságcikkekbe, tanulmányokba, de legfőképpen a szűkebb, tágabb környezetemben, az érintettek köréből csipegettem az információ morzsákat. Az iskolámban, több osztályban, így a sajátomban is értékes infókhoz jutottam, a diákok szívesen beszéltek netezési szokásaikról.
Az első feltett kérdés természetesen mindenhol a netgeneráció kifejezésre vonatkozott. Többnyire a” lógunk a neten”, vagy „a számítógép előtt nőttünk fel, mindennap használjuk a netet”, volt a válasz, de olyanok is akadtak, akik nem hallották még ezt a kifejezést. Érdekes volt, hogy a kilencedikesek inkább érzik magukat a generációhoz tartozónak, mint a két-három évvel idősebbek.
Tanulási szokásaik színes képet mutatnak. Nagyon sokan tanulás közben zenét hallgatnak, bekapcsolt tv mellett írják a leckéiket, „nem tudnak”a leckére figyelni, ha csend veszi őket körül. A tananyagban olvastam, hogy ez ennek a generációnak jellemzője. Ha jellemző, ha nem, mindenesetre a pontatlanság, felületesség egyik okát látom benne. Általában másnapra tanulnak, és a számukra nehezebb tantárgyakkal kezdik, kb. 1-2 órát fordítanak a megtanulandókra. A jó tanulók 3-4 órát készülnek, de néha ettől is többet. Motiváltságuk különböző: a szülői elvárástól (ez a leggyakoribb) az érettségi megszerzéséig, lediplomázásig sok minden szerepel. Akadt olyan kakukkfióka is (istenem, hogy örültem neki és nem stréber), aki egyszerűen szeret tanulni, öröm számára, ha új ismeretekhez jut. Fontos számukra, hogy a tanár jól elmagyarázza a tananyagot, inkább a jegyzeteikből tanulnak, mint a könyvből. Szeretik, ha a tanórákon a tanárok „bevetik” kiegészítésként, érdekes információk közlésére az IKT eszközeit.
A felkészülésük során elég sokan használják a netet. Többen nyelvtanuláshoz szótárt használnak, házi feladathoz keresnek információkat, jónak tartják, ha a tanárok weboldalakat adnak meg. Egyre többen olvasnak híreket, érdekességeket, ez a kiinduló, népszerű centrum oldalak egyik haszna. A wikipédia megítélése felemás, többen inkább a keresőprogramokon, főleg a google-n informálódnak.” A google a barátunk” modta saját fiam az információk sokrétűségére utalva.
No de mire is használják igazán az internetet?
Legtöbbjüknek a kapcsolattartás, kommunikáció és a szórakozás eszköze. Igazi fogyasztókká váltak. Mindenhez hozzájuthatnak, ezért nagy a szülőknek, a felnőtteknek a felelőssége, hogy a durva, agresszív dolgoktól megóvja a gyerekeket. Mindent meg tudunk tenni?
Visszatérve a kommunikációhoz. A diákok nagy része, ahogy hazaér az iskolából, szinte azonnal feljelentkezik az msn-re. Vannak olyanok, igaz elszórtan, akik folyamatosan fent vannak, az átlag 1-2 órát társalog. Jó szórakozásnak tekintik, és távoli, tőlük messze élő ismerősökkel, barátokkal is folyamatosan tarthatják a kapcsolatot. Lehet virtuálisan barátkozni, amit később személyessé lehet tenni, ha akarják, mondták többen. A személytelenség bátrabbá, kezdeményezőbbé tesz, vagy valami másról van szó? Nem tudom eldönteni.
Szívesen időznek a közösségi oldalakon: iwiw, MyVip….stb. Én csak az elsőt ismerem, amikor elkalandozok rajta, megrökönyödve tapasztalom, hogy milyen gátlástalanul írogatnak egymásnak, vagy bárkinek a nyilvánosság előtt. Az általam megkérdezettek blogot nem írnak, kis részük fórumozik. Mindent megtárgyalnak, ugyanakkor kényelmetlenül feszengenek, ha a sokat hiányzóktól az után érdeklődöm, hogy elküldték-e neki a házit online. Esetleg kérte-e a többiektől? E-mail címe természetesen mindenkinek van.
A kommunikáció mellett a szórakozás legkülönbözőbb lehetőségeit nyújtja számukra az internet. Rengetegen játszanak, zenét, filmet, fotókat, videókat néznek, töltenek le, sőt többen szívesen vásárolnak a web áruházakban, mondván, hogy az kényelmesebb és olcsóbb. A szerzői jogvédelem nem foglalkoztatja őket, általában természetesnek veszik, hogy amit találnak, az megilleti őket.
A legkedveltebb játék a honfoglaló és a farm játék, de van, aki halakat gondoz virtuálisan minden nap. Ez egy másik kérdést vet fel bennem: a való világban nincs érdekes, hasznos időtöltés a számukra?
Hogyan lehetne az internetezésre fordított energiát az iskolában hasznosítani?
Saját gyakorlatomból az alábbi (csekély, elcsépelt?) példákat emelném ki. Házi dolgozatokat készíttetek, ott konkrét web oldalakat is megadok a böngészés lehetősége mellett. Kötelező a forrást feltüntetni a dolgozat végén pontos megjelöléssel. Egyes tananyagrészeknél számítógépes prezentációt készíttetek. Az anyaghoz kapcsolódóan a YouTube videói közül válogatok, amikor az időm engedi, és kérem, hogy nézzék meg, írjanak róla feljegyzést. Versenyre készülve a korábbi versenyfeladatokhoz a neten juthatnak hozzá, ha feladatként prezentációt kell készíteni, a formálódó anyagot, a vázlatot elküldhetik (néha el is küldik) a címemre online. Gyakran töltök le képeket, cikkeket egy-egy anyagrészhez kapcsolódóan és bemutatom az óráimon, hátha kedvet kapnak a témában való elmélyedésre a diákok. Bízok abban, hogy a tanfolyam még több ötletet ad majd, és a neten jól hozzáférhető, letölthető, működő tananyagbázisok jönnek létre.
Befejezésképpen hadd osszam meg egyik tv reklám élményemet. A virtuális világba belesüppedő, a laptopjához „láncolt” fiatalokat arra szólítják fel, hogy menjenek ki a való világba, fedezzék fel maguknak annak szépségeit. No komment.